Megosztás:

Kutatások szerint Amerikában minden második felnőtt kutatja saját családjának történetét a világhálón, ezt mintegy ezer internetes oldal is segíti. A tartalomszolgáltatók akár a magyar otthonokból is elérhetőek, de nem helyettesítik a hazai nyilvántartásokat.

A nyugati világban teljes iparág épült fel a családfakutatásra, ezt jól mutatja, hogy már egyes weboldalakon CD-ROM-okat, hasonló jellegű, de kisebb, letölthető programokat, családfakutatással kapcsolatos könyveket és folyóiratokat is árulnak, igaz, főként angol nyelven. A világ legnagyobb genealógiai adatgyűjteményét a Mormon egyház hozta létre. A Jézus Krisztus Utolsó Napi Szentjeinek Egyháza az elmúlt négy évtizedben a világ minden táján szorgosan gyűjtötte az anyakönyvi adatokat, köztük Magyarországon is. A Mormon tanítások egyik alaptétele ugyanis az, hogy a ma élők elhunyt hozzátartozóikat is
megkeresztelhetik.

Az úgynevezett "megbízásos keresztelésre" lehet felkérni az egyházat, ha a rokon megtalálja felmenői nevét az egyház adattárában. A Családtörténeti Könyvtárban a felhalmozott adatmennyiség meghaladta a 2 milliárdot, s ennek egy része 1999 nyarától kezdve az Interneten is elérhető a familysearch.org oldalon. A weboldalról először egy 400 milliós adatbázist lehetett elérni, jelenleg az elérhető adatok száma meghaladja az egy milliárdot. Letölthető egy ingyenes szoftver is a weblapról, mely segít az adatok rendszerezésében, illetve minden nemzetiség adattárához készítettek használati útmutatót, mely tartalmazza a forrásokban leggyakrabban előforduló szakszavak jelentését.

Gondos munka nélkül nem megy

Az egyház a ’60-as években mikrofilmre vette a Magyarországon fellelhető, az állami anyakönyvvezetés bevezetése (1895) előtti időszak összes egyházi anyakönyvét. A mikrofilmek egy példányát megkapta az Országos Levéltár, a másik példány Salt Lake City-ben található. Elvileg lehetne magyar adatokat is kutatni, az adatbázisból azonban elég nehéz ezeket az adatokat az Interneten elérni. Családfakutatással Magyarországon két tucatnyi cég foglalkozik, ezek közül csak egy-két vállalkozás foglalkozik szolgáltatások és termékek (adatbázisok, szoftverek, könyvek) árusításával. A nagyobb kutató irodák nemcsak családfakutatással, de örökös kereséssel is foglalkoznak.

Egy amatőr családfakutató legjobb, ha saját rokonságával kezdeménye párbeszédet, és összeszedni minden olyan adatot, neveket, rokonokat, anyakönyveket, hivatalos papírokat melyek kiindulási pontként szolgálhatnak kutatásunk során. Jó szolgálatot tesznek a régi imakönyvek, bibliák melyek sok fontos nevet, dátumot tartalmazhatnak. Egy idő után biztos elakadunk, ilyenkor nincs mese, levéltárba kell mennünk. Itt a források nagy része mikrofilmeken található, köztük anyakönyvek, az 1895 előtti nemesi, zsidó és különböző adóösszeírások országos, és megyei szinten, valamint egyházi tizedek. A levéltárban őrzött írott forrásokban, a magyaron kívül az alábbi nyelveken írt források is kezünkbe akadhatnak: a latin (amely Magyarországon egészen 1844-ig a hivatalos ügyintézés nyelve volt), a török (arab írásjelekkel), a német (gót betűs írással is), az egyházi szláv, esetenként még a héber is.

Van, akinek már sikerült

Mindez megnehezítheti munkánkat, ezért egy-egy ilyen kutatás rengeteg időbe – akár fél évbe is – beletelik, ráadásul sokat kell utazni, különösen akkor, ha a rokoni szálak valamelyik környező ország levéltárához vezetnek. A különféle egyházi feljegyzésekben az állami anyakönyvvezetés megjelenése előtt még körülbelül másfél évszázadot lehet visszamenni, szerencsés esetben az 1700-as évek elejéig. Így ideális esetben a nagyszüleink után még 7-8 generáció is felkerülhet a virtuális családfánkra.

Sajnos jelenleg még kicsi az Interneten elérhető magyar adatbázis. Az Országos Levéltár állománya nincs digitalizálva, helyben lehet csak kutatni, bár a weboldalukon megmutatják, hogy milyen időszakokról és helyekről van forrás. A lap ugyanakkor közli, hogy a levéltár dolgozói nem végeznek genealógiai kutatást, azt személyesen vagy megbízotton keresztül kell elvégezni. Ha valaki vidéki, külföldön lakik vagy nincsen pontos adata a kutatott személyről, azt tanácsolják, hogy keressen egy genealógiai kutatásokat végző vállalkozást, és bízza meg a munka elvégzésével.


Fizetős adatbázisból jelenleg csak egy van Magyarországon, ezt a pécsi Bogárdi János
hozta létre. Az ő honlapján hét adatbázis 990 000 adatát lehet elérni némi előfizetési díj ellenében. Ezért bizonyos számú adatot lehet megnézni, illetve letölteni.

Magyarországról rengetegen emigráltak az elmúlt évszázadok során a tengerentúlra, őket mind nyilvántartásba vettek annak idején, és ezek hiteles adatok. Az Ancestry.com-hoz hasonló amerikai adatbázisok általában a népszámlálásokon, bevándorlások során összeírt családok neveit, rabszolga adásvételi listákat és szerződéseket, korabeli újságokat, TB halálozási nyilvántartások digitalizált adatait tartalmazzák. Ezen a weboldalon gyakran találunk fórumokat is, ahol a résztvevők segítik egymást, érdemes kipróbálni.

-q-

Külső hivatkozások:
- Magyar családfa kutató adatbázis
- Amerikai családfa kutató adatbázis