Megosztás:

Több sebből is vérzik a jelenlegi népesség nyilvántartási, lakcím bejelentési rendszer. A problémára valamelyest gyógyírt jelenthet az a most hozott központi intézkedés, amely némileg szigorítja az amúgy rendkívül laza szabályokat.

Kaposváron is követik a mostantól szigorúan vett szabályokat, amelyekről Kéki Zoltán főjegyzővel beszélgettünk.

- Milyen szabályok vonatkoztak eddig a lakcímbejelentésre?

- A tartózkodási helyre vonatkozó szabályok szerint annak lehet csak tartózkodási helye, akinek van állandó lakhelye is. A tartózkodási hely ugyanis nem más, mint átmeneti időre az állandó lakóhelytől való távol tartózkodás, például amikor valaki a tanulmányait máshol végzi, vagy a munkáltató az egyik dolgozóját áthelyezi egy másik településre. Ezt eddig nem figyelték, mostantól azonban szigorúan veszik, és a központi intézkedés értelmében akinek nincs állandó lakhelye, de tartózkodási engedélye van, annál rendezni kell a helyzetet.

- Az okmányirodában az állandó lakcím, illetve a tartózkodási hely bejelentéséhez jelenleg semmire nincs szükség, azaz az adatok rögzítése bemondásra történik, így most bárki bárhova bejelentheti magát. Valóban így van ez?

- Sajnos igen. A hajléktalanok például még településszintű lakcímet is létesíthetnek, azaz ők bejelentkezhetnek úgy, hogy a lakcímük csak ennyi: Kaposvár. Maga a szabályozás egyébként logikus: akinek csak tartózkodási helye van, annak az az állandó lakhelye is, azaz ott állandó lakhelyet is kell egyben létesítenie. A probléma az, hogy sokakat nem engednek oda bejelentkezni. Most azonban felszínre került ez a kérdéskör, mivel országosan 40 ezerre becsülik a központi nyilvántartóban azoknak a számát, akiknek tartózkodási helyük van, de állandó lakcímük nincs. Kaposváron ez 316 embert érint.

- Velük mi történik ezután?

- Minden érintett hamarosan felszólítást kap levélben, de nem a tartózkodási helyüket szüntetjük meg, hanem arra kérjük őket, hogy létesítsenek állandó lakcímet, azaz rendezzék a lakhatásukkal kapcsolatos jogi helyzetet.

- Ha azonban magán a rendszeren nem változtatnak, akkor akiknek most rendezniük kell a lakhatásukat, az is úgy működik, mint eddig: azaz bemennek az okmányirodába, és bediktálnak valamilyen állandó lakcímet...

- Ez így van. A '70-es években, amikor én egyetemista voltam, akkor a tulajdonostól, ahol laktunk vagy a társasház közös képviselőjétől pecséttel ellátott papírt kellett vinni, hogy hozzájárul a lakcím bejelentéséhez, és igazolja, hogy ténylegesen ott tartózkodunk. Úgy lehetett tehát bejelenteni az ideiglenes lakcímet, ha ott volt a befogadó nyilatkozat is. Ma viszont némi túlzással bárki bárhova bejelentkezhet. Többször kezdeményeztük már, hogy szigorítsák a szabályokat, ez most talán ezzel az intézkedéssel el is kezdődött.

- Jár valamilyen következménnyel, ha valakinek nem valós a lakcíme?

- Általában azt kell mondanom, hogy nem. A választási eljárásban viszont van olyan, hogy fiktív lakcímmel rendelkezők jegyzéke, amit az érintett települések mindig megkapnak. Az ebben szereplők nem valós lakcímen laknak, így ők nem is szavazhatnak, nem kerülnek be a névjegyzékbe, nem gyakorolhatják ezt az alkotmányos alapjogukat. A korábban említett 40 ezer ember nagyrésze is szerepelt a fiktív lakcímesek jegyzékében. Az úgynevezett fiktív lakcímesek körébe egyébként egyrészt azok tartoznak, akik csak találomra bejelentkeznek valahova, de valójában nem ott laknak. Ők ezt azért teszik, hogy papíron legyen lakhelyük, aminek nincs semmiféle következménye. Van azonban, amikor ezt valamilyen célból teszik, hogy előnyhöz jussanak, mert például egy másik településen kisebb a helyi adó mértéke, kevesebb valamilyen biztosításnak a díja, van bölcsőde, ahova felveszik a gyereket stb. Ekkor viszont már a büntethetőség kérdése is felvetődik. Én Kaposváron egyébként nem tudok arról, hogy büntetőeljárás indult volna ilyen eset miatt. A hamis lakcím pedig az esetek többségében sokáig vagy egyáltalán nem is derül ki, ha csak valamilyen eljárás kapcsán nem vizsgálják azt.

- A somogyi megyeszékhelyen is előfordult hasonló eset?

- Időnként szembesülünk azzal, hogy sírva jönnek be hozzánk emberek, mert a lakásukba be van jelentkezve valaki, akit nem is ismernek, akit aztán valahogyan ki kell jelenteni onnan. Előfordul ilyen például akkor, amikor valaki korábban jogszerűen lakott az épületben, de már régen elköltözött, és nem jelentkezett ki. Ugyanez a helyzet előállhat egy válásnál is, amikor a bíróság kimondja, hogy az anyuka lakhat az épületben a gyerekekkel, de a férj mégsem jelentkezik ki, pedig már rég nem ott lakik, amiből persze számtalan bonyodalom adódhat, ha odamennek a levelei, a hivatalos értesítések. Ez azonban a visszásságoknak csak egy kis szelete, ugyanis hasonlóak a gondok a zártkertekben is.

- Ez mit jelent pontosan?

- A zártkertekben lakóknak az a bejelentett lakhelyük, miközben nem is lakóépületekben laknak, hanem bodegákban, sufnikban élnek sokan. Régen lakcímet létesíteni csak lakásba lehetett, de ma már nagyon megengedőek a szabályok. Ez országosan gondot okoz, főleg a városok környékén. A rendszerváltást követően sokan elszegényedtek, és nem tudták megvenni a lakásukat, vagy eladták azt, mivel nem bírták fizetni a hiteleiket. Ezután pedig kiköltöztek kényszerből a kedvezőbb áron kínált zártkerti épületekbe, amelyek azonban nem lakások, hanem gazdasági épületként vannak bejegyezve a telekkönyvbe. Kaposváron a becslések szerint jóval több mint ezer család lakik zártkerti ingatlanokban. Az utóbbi 10-15 évben egyébként szinte minden lakott, zártkerti terület kapott elnevezést, azaz van utca és házszám is, hiszen ha baj van, akkor a mentőnek, a tűzoltóknak tudniuk kell, hova menjenek, belterületi szolgáltatások viszont nincsenek. A jog tehát megengedi, hogy a zártkerti ingatlanba bejelentkezzenek, állandó lakcímet létesítsenek a családok, miközben az épület maga nem felel meg a lakás funkcióinak. Úgy látjuk, hogy a jogalkotónak itt is sok teendője lenne még. Ráadásul a közbiztonsági problémák is részben visszavezethetőek erre: ma például az országban nem lehet megtalálni egyes embereket, mivel az, hogy ki hova van bejelentve, nem jelent semmit, nincs következménye annak, ha valaki fiktív lakcímet létesít.

Dobos Renáta

Kapcsolódó anyagok:
- Új bérlakások épülnek Kaposváron
- Lakáshasználaton vitakoznak
- Már az olcsó lakás sem vonzó